top of page
Search

MIÉRT HISZTIZIK A GYEREK ÉS HOGYAN KEZELJEM?

,,Csodálatos ​szülő voltam, mielőtt gyermekeim születettek volna”

- Elaine Mazlish -


Az utcán sétálva, már többször szembesülhettünk azzal a helyzettel, hogy egy kisgyerek a földhöz verve magát sír és harcol az ,,igazáért”... mintha megszűnne a világ körülötte és csak egy dolgot akarna, hogy minden úgy történjen ahogyan az, az Ő képzeletében él. Mindeközben a szülők, kivörösödött arccal állnak ott értetlenül. Elsüllyedve szégyenükben arra gondolnak, hogy vajon mit rontottak el a gyerek neveltetésével kapcsolatban? Na meg ott áll az ítélkező tábor, az utca emberei, akik mindent jobban tudnak… a helyzetet is simán kezelnék, ha az Ő gyerekükről lenne szó!


Ebben a nehéz helyzetben sok ,,jó tanács” hangzik el azoktól a bizonyos ,,jó akaróktól”:


,,Miért nem versz le, neki két istenes pofont ne félj, abba hagyná a hisztit”

,,Bezzeg az én időmben nem volt ilyen, biztosan elkényeztettétek, nem szabad neki mindent megvenni”

,,Majd ha nekem lesz gyerekem, én biztosan rendre tanítom majd, nem fog engem ilyen helyzetbe hozni, az egyszer biztos”


Tényleg arra van szüksége, azoknak a kétségbeesett szülőknek, hogy mindenki kioktassa, ellássa jó tanácsokkal és elítélje Őket?

Ezért hát, az én célom semmiképpen sem a kioktatásról szól, ehelyett inkább arra sarkalnám a szülőket, hogy kissé tudatosabban és ítéletmentesebben gondolkodjanak, ha a gyerek hiszti rohamairól van szó. A cikk által próbálják megérteni, hogy mi is zajlik le pontosan a gyermekben és mindehhez, hogyan lehet jól viszonyulni, akár hiszti kezelési technikákat alkalmazni.



Hiszti mögött meghúzódó okok



A legtöbben értetlenkedve állnak a gyermekük előtt és nem értik, hogy most pontosan mi is lehet a baj? Ez az érzés természetes, hisz számos ok húzódhat meg a hiszti hátterében, csak hogy néhányat említsek: éhség, fáradság, szabályok, meg nem értettség, félelem, harag, önérvényesítés, figyelemfelhívás, temperamentum (ami befolyásolja, hogy a gyermek milyen intenzíven reagál a frusztráló eseményekre), szülői stressz, testvérféltékenység (figyelem megoszlik az újszülött érkezésével) dackorszak és az agyfélteke éretlensége. A következőkben az utolsó kettővel fogunk leginkább foglalkozni, mivel ezeknek a fogalmaknak az ismerete, segíthet megérteni a gyermekek bonyolult működését, így elfogadhatóbbá válhatnak azok a reakciók is, melyeket sokszor elviselhetetlennek élünk meg.



Dackorszak


A dackorszak 2-3 éves korban jelenik meg, amely a gyermek személyiségfejlődése szempontjából egy igen fontos szakasz, annak ellenére, hogy a szülők ezt szörnyűnek, nehezen kezelhetőnek élhetik meg. A gyermek ekkor kezd el önállósulni, arra törekszik, hogy saját akaratát érvényesíteni tudja, kialakul a nemi identitása és önmagát már képes egy különálló személyként látni ,,Én lány/fiú vagyok”. Elkezd felfedezővé válni, saját határait feszegeti és a szülei tűrőképességét teszi próbára.


,,Én akarom! Nem akarom! Egyedül csinálom!"


A gyermek azt akarja érezni, hogy egyedül is képes bizonyos tevékenységeket végrehajtani. Elkezdi utánozni a szüleit és segíteni szeretne a konyhában, vagy egyedül szeretne fürdeni, felöltözni, főzni. Tehát önállóságra törekszik, ki akarja próbálni magát. Mitől jelenik meg a dacos reakció? Ha az akaratát nem tudja érvényesíteni a felnőttekkel szemben és nem engedik kibontakozni önállóságát:


- Én kötöm be a cipőmet! Én akarom tolni a bevásárló kocsit!

- Neked ezt nem szabad, te még kicsi vagy.


Megoldás: Vekerdy Tamás szerint az önállóság és az önbizalom csökkenti a dacot, ezért hát engedd, hogy önállóan tapasztalatot szerezzen. Légy vele türelmes még akkor is ha, több időbe telik befűzni a cipőjét, vagy felvenni a pizsamáját. Ne zavard el ha segíteni akar, ne szégyenítsd meg ha valamit nem jól csinál. Tehát minél nagyobb teret kap, annál nagyobb önbizalommal fog rendelkezni, és a későbbiekben képes lesz az önálló döntéshozatalra is.

Továbbá fontos, hogy bizonyos dolgokhoz ragaszkodj, legyenek határok és rutinok. Például ha lefekvésről és étkezésről van szó, akkor tartsd magad az elképzeléseidhez, viszont ha nem a pöttyös nadrágot szeretné felvenni, akkor engedd neki, hogy a csíkosat hordja.

,,Kerüljük az apró összetűzéseket, míg a lényeges dolgokban legyünk határozottak és következetesek, mert a gyerek szorongani fog, ha az életében nincsenek bizonyos, az ő életkorához szabott, világosan kijelölt határok.” Vekerdy Tamás


Agyfélteke közötti különbségek


A hiszti létrejöttét nagymértékben befolyásolják az agyféltekék közötti különbségek. Az agy azon része amely lehetővé teszi számukra a logikus gondolkodást (bal agyfélteke-racionális agy), még nem fejlődött ki. Viszont a limbikus rendszerük (jobb agyfélteke-érzelmi agy), sokkal fejlettebb, így impulzívan és az érzelmek által irányítottan viselkednek.


Megoldás: a jobb és a bal agyfélteke együttműködése. Vagyis az egyik leggyorsabb és leghatékonyabb módja annak, hogy megállítsd a hiszti rohamot, ha kapcsolatba lépsz a gyermeked limbikus rendszerével, szeretettel fordulsz hozzá, megérinted, megöleled és tudtára hozod, hogy igenis figyelsz rá és fontos számodra az amit érez.


Miután kapcsolatba léptél az érzelmi agyával, beszélhetsz az adott problémáról is. Hisz ha a gyermeket elárasztja az érzelem, nem képes olyan kérdéseket, kijelentéseket befogadni, mint hogy: ,,Mondd már el, miért sírsz?”, ,,Most már szedd össze magad, nézz a szemembe és beszélj!”... Ehelyett próbáljunk meg empatikusak lenni és tükrözzük vissza az érzéseiket: ,,Most tényleg szomorú vagy, nagyon sajnálom, hogy így érzel”, ,,Úgy látom, igazán feldühített, az hogy nem vettem meg neked azt a kisautót”.


Tehát az első lépés az odafordulás, szeretet, megértés és az érzelmek visszatükrözése, aztán jöhet a bal agyféltekével való csevej, kérdezgetés, problémamegoldás. Mindez segít, hogy a jobb és a bal agyfélteke is működésbe lépjen, ehhez viszont szülői segítségre van szüksége a gyermekednek.



További technikák a hiszti kezelésére


Fontos figyelembe venni azt, hogy minden gyermek más és nem létezik egy biztos recept arra, hogy hogyan lehet kezelni a hisztit. Mindenkinek saját magának kell megtapasztalnia és kipróbálnia, hogy mely technikák működnek a leghatékonyabban. Először is figyeld meg, hogy mit miért tesz, próbáld meg megérteni az érzéseit és felismerni, hogy mivel tudsz rá hatással lenni. A türelem nélkülözhetetlen, adj időt magadnak, hogy összeálljon a fejedben valamiféle használati utasítás arról, hogy hogyan is működik a gyermeked.


Maradj nyugodt!


Ha haraggal, kiabálással, fenyegetőzéssel válaszolsz a gyermekednek, az annál ingerültebb és feszültebb lesz például: ,,…Fejezd már be! Most rögtön állj le! Kapsz egy pofont!”. Akármennyire is mérges vagy próbálj meg nyugodt hangnemben beszélni hozzá és nyugtázd a heves érzelmeit. Maradj mellette, hogy ne érezze elhagyatottnak magát.



Ne feledd, hogy te vagy a felnőtt!


Az indokolatlan követelményeknek, manipulációknak ne engedelmeskedj. Fontos, hogy az irányítást kordában tudd tartani, így a fontos dolgokban a döntéshozatal a szülő dolga. Másképp azt tanulja meg a gyermek, hogy hisztivel meg tudja szerezni azt amit akar, és ez a jövőben viselkedési problémákhoz vezethet.



Mágikus trükk technikája


A szülő úgy tesz mintha gyermeke eltűnt volna. Mivel a gyermek attól fél a legjobban, hogy egyedül marad, ez kizökkentheti a heves érzelmi megnyilvánulásból. Továbbá azt tapasztalja meg, hogy a hisztivel nem tudja felkelti a figyelmet. Próbáljuk meg eljátszani vele a következőket: ,,Hol van ez a gyerek, csak nem eltűnt? Gyere elő, hova tűntél?” Amikor abbahagyta a hisztizést, és higgadtan vissza szól, hogy ,,itt vagyok”, akkor mutasd ki az örömödet, hogy rá találtál és jól ölelgesd meg.



Higgadt közöny


Maradj higgadt és próbáld ki a figyelem elterelést, valahogyan ki kell robbantani az ördögi körből, amibe egyre jobban belelovalja magát. Egy egyszerű példa, ha azt mondod neki ,,nézd, csak ott van egy madár”. Az ordítást fel válthatja egy nyugodtabb hangvétel és megkérdezheti, hogy ,,hol van?”



Végezetül, arra bíztatlak, hogy ne érdekeljen az, hogy mit gondolnak mások, próbáld meg kizárni az ,,ítélkező tábort” és inkább a gyermekedre figyelj oda kellő szeretettel. Továbbá találd meg a számodra leghatékonyabb módszert és a gyermekeddel összhangban vészeld át ezt a nehézkes időszakot. A jó hír az, hogy az idő előrehaladttával a gyermek kellő önállósággal is kezelni tudja majd az érzelmi kitöréseit, hisz minél fejlettebb a szókincse és a limbikus rendszere annál könnyebben ki tudja majd fejezni azt, ahogyan éppen érez.


Addig is próbáld meg olyan perspektívából nézni ezt az időszakot, mint ami a fejlődés nélkülözhetetlen része és hidd el, hogy a befektetett energia majd meghozza a gyümölcsét. Hisz egy magabiztos, önbizalommal teli, önálló felnőtt, aki képes saját maga döntéseket hozni, gyermekként igényli, hogy a szülők részéről támogatást, elfogadást, megértést, következetességet és rugalmasságot kapjon. A legjobb, amit tehetsz, hogy megtalálod az egyensúlyt a szabályok és a rugalmasság között.

Tartsd figyelembe a korlátokat, hisz ez segíthet a gyermekednek abban, hogy biztonságban érezze magát. Ugyanakkor próbáld ki a nyitott és rugalmas gondolkodást, engedd Őt érvényesülni, hogy önállóságot és önbizalmat szerezhessen.

Comments


bottom of page